Horváth András Dezső
Legjobban a nőktől féltem
Legjobban a nőktől féltem
A regény egy férfi története, akinek huszonnégy óra alatt teljesen felfordul az élete. Egy napon belül elveszíti a szüzességét, és egy utcai verekedésben majdnem halálra késelik. A két élmény elválaszthatatlanul összekapcsolódik a fejében: egyszerre vágyik a szexre, de retteg is tőle. A külvilág előtt rejtegetni próbálja bizonytalanságát. Sok évig él öngyűlöletben, ám egy megváltó szerelem hatására végül szembenéz önmagával, és egy prostituált segítségével látszólag megoldja életének legnagyobb problémáját. Időközben felkeresi az apját is, akit gyerekkora óta nem látott, és megpróbál választ találni a kérdésre: mitől lesz valaki igazi férfi? Horváth András Dezső a szexualitás témáját sok humorral és öniróniával közelíti meg, de a szövegből nem hiányzik a lírai érzékenység sem. A regény rövid epizódok füzére, amelyek önálló művekként is megállnák a helyüket. Végül azonban a sok apró részlet egy összefüggő történetté áll össze, és a regény oldalain egy férfi arca rajzolódik ki, akit már mindannyian láttunk. Vagy a tükörben, vagy az ágyunkban, amint éppen fölénk hajol, és azt mondja: – Bocs. A pia. Csak attól lehet.
Paraméterek:
SKU / ISBN 978-615-82374-2-0
312 oldal
füles kartonált
ragasztókötött
120x200mm
Részlet:
A Hanna utáni években tucatnyi nőt láttam, ahogy kissé esetlenül, botladozva húzzák le magukról a bugyit. Ahogy ösztönös szégyenlősséggel a mellük elé tartják a tenyerüket. Ahogy maguk alá húzzák a lábukat, mert fáznak, mint egy rémült állat az éjszakai erdőben. Szerettem ezeket az esetlen mozdulatokat, a zavart mosolyokat, az elfojtott nyögéseket, amiket szégyelltek, mert nem tartották vonzónak. Ezekben a mozdulatokban magamra ismertem, a saját esetlenségemre, és így sokkal könnyebb volt elmenekülni tőlük reggel, vagy még aznap éjszaka. Tudtam, hogy saját magukat fogják hibáztatni azért, mert nem feküdtem le velük. Az ő esetlenségük eltakarta az én aljasságomat.